Pán Péter – J. M. Barrie megfigyeléseit évtizedekkel később igazolta a modern pszichológia

sc.jpg

Amit a Pán Péter-történet írója, J. M. Barrie megfigyelt az emberi elme és viselkedés mechanizmusairól, azt a modern pszichológia alátámasztotta évtizedekkel később.

Rosalind Ridley pszichológus, a Cambridge-i Egyetem oktatója néhány évvel ezelőtt egy barátja könyvespolcát böngészgetve bukkant rá J. M. Barrie gyermekirodalmi klasszikusára, a Pán Péter-történetre.

A pszichológus hamar rájött, hogy amit olvas, nem csupán egy egyszerű, gyermekeknek szóló mese a tündérvilágról: Pán Péter különös kalandjaiba Barrie beleszőtte mindazt, amit az emberi elméről gondolt, különösképp arról, ahogyan az elme működése változik a gyermekkor folyamán.

ter5.JPG

Úgy vélte, a Pán Péter arról is szól, hogyan tanulunk meg gondolkodni. Ridley olyannyira belemerült a témába, hogy végül tanulmányt szentelt a kérdésnek; ebben leírja, Barrie megelőlegezett számos tételt, melyeket a tudomány évtizedekkel később írt csupán le az emlékezet, alvás és álmok működéséről, a tudat rejtélyeiről.

Barrie gyerekként találta ki a Pán Péter-történet egyes elemeit, ezt bontotta ki az 1911-ben publikált Peter and Wendy című regényben, illetve a színmű verzióban (állítólag kikötötte: az apa és Hook kapitány karakterét MINDIG ugyanannak a színésznek kell játszania). Az ekkor már neves szerző ismerhette kora tudományos, többek között lélektani irányzatait, amik ráerősíthettek saját – rendkívül akkurátus – megfigyeléseire.

Egy példát emelünk ki: az elme feltérképezését, ami már a könyv legelején hangsúlyos elem; a gyerekek anyukája, Mrs. Darling – mint kiderül – az alvó gyerekei mellett üldögélve próbál rendet rakni a kis fejekben, elrendezgetni azt a tömérdek dolgot, ami aznap valahogy elkerült a helyéről. „És reggel, amikor felébredsz, a rosszaságok és gonosz indulatok, amikkel lefeküdtél, kicsire összehajtva, jó mélyre vannak eltéve az elmédben, felülre pedig, szépen kiszellőztetve, ki vannak készítve a legszebb gondolataid, csak fel kell öltened őket.”

„Mrs Darling first heard of Peter when she was tidying up her children’s minds. It is the nightly custom of every good mother after her children are asleep to rummage in their minds and put things straight for next morning, repacking into their proper places the many articles that have wandered during the day… When you wake in the morning, the naughtinesses and evil passions with which you went to bed have been folded up small and placed at the bottom of your mind; and on the top, beautifully aired, are spread out your prettier thoughts, ready for you to put on.”

A bekezdés pontosan írja le, milyen szerepet játszik az alvás az emlékezetünk karbantartásában – ez az eszme a 19. század vége felé bukkant fel először, napjainkban számos tudományos vizsgálat tárgya. Alvó páciensek agyi működéseinek vizsgálata kimutatta, ilyenkor rendeződnek el emlékeink, elhelyezzük őket különböző „fiókokban”. A legfrissebb emlékek integrálódnak a régiek közé, így szövődik a koherens élettörténetünk.

ter3.jpg

És ahogy Mrs. Darling összehajtogatva jó mélyre elrakja gyerekei „gonoszságait”, úgy bennünk is alvás közben elcsitulnak egy stresszes nap sebei, felzaklató érzései, és könnyebbé válik perspektívában szemlélni a kellemetlen tapasztalatokat. Ez állhat annak a jólismert jelenségnek a hátterében is, hogy a mentális problémáinkat gyakran kísérik alvászavarok.

Az eredetileg Peter and Wendy címmel publikált meseregény cselekménye javarészt Neverlandben (Sohaországban) játszódik, a szigeten, ahova a gyerekek képzelőerejük segítségével juthatnak el – és amely legkönnyebben az alkonyati órákban közelíthető meg. Az alvás határvidékén tapasztalt extrém élénk képeknek azóta tudományos nevük is lett: hipnagogikus képeknek hívja őket a tudomány.

"When you play at it by day with the chairs and tablecloth, it is not in the least alarming, but in the two minutes before you go to sleep it becomes very nearly real.”

(Amikor napközben játszol ilyet, a székekkel és asztalterítővel, a legcsekélyebb mértékben sem ijesztő – de abban a két percben, mielőtt elaludnál, csaknem teljesen valóságossá válik.). 

A teljes cikk a BBC oldalán olvasható.