A rejtélyesen hangzó A „Téli király” hét gyermeke címet viseli egy bájosan ambivalens festmény a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárában. Bájosan ambivalens, mert a tündéri, ókori kosztümökben pompázó gyermekektől kicsit jobbra nagy halom leöldösött, véres állat hever a földön, mellettük (és bennük) vadászfegyverek, a jobbszélen néhány eb szimatolgat.

Minden jel arra mutat, hogy maguk a kisdedek mészárolták le az állatokat. Erre utal az, hogy a gyermekek vadász attribútumokat viselnek: a legnagyobb fiú egy vadkanfejet tart a kezében, a sorban következő egy lándzsát, a következő három semmit (ebből ketten leánykák), a 6. gyermek vadászsólymot, a legkisebb egy apró madarat. Az előkelő gyermekek sikeres vadászata szinte sugallja a szülők nagy elvárásait, reményeit, és büszkeségüket.

A kissé irodalmias hangzású Téli király név V. Frigyes pfalzi választófejedelmet takarja, aki Stuart Erzsébetnek volt a házastársa, s a „Csehország téli királya és királynéja” név alatt szokták emlegetni őket, némi gunyoros felhanggal. Aminek alapja az, hogy 1619. augusztus 26-tól 1620. november 8-ig volt Frigyes koronás fő Csehországban – tehát azért ez egy elég hosszú tél volt... De királyságnak valóban nem túl hosszú, és hosszadalmas száműzetés lett a vége (1622-1632), ha nem is túl kellemetlen helyszínen.

Hágában élte le a sokgyermekes család további életét, uralkodót megillető körülmények között, angol és holland támogatással (aminek jelentős részét Frigyes egy téli palota építésére fordította Rhenenben). Balsorsú élete mai fogalmaink szerint korán ért véget, 36 éves korában – a korban azonban ez átlagéletkornak számított.

Hogy az 1628-ban festett képen pontosan melyik hét gyermeke szerepel, nem igazán egyértelmű. A képen látható legidősebb fiú Frigyes Henrik lehet, aki atyja nagy reménysége volt, az ő előnyös házasságkötése révén remélte visszakapni V. Frigyes szerencsétlenül elvesztett földjeit. A fiú azonban 15 éves korában vízbe fúlt – egy évvel a festmény születése után. Szívszorító ott látni őt ezen a képen, uralkodói öltözékben, és tudni a jövőt... Végül a három évvel fiatalabb Károly Lajos örökölte a választófejedelmi titulust 1648-ban.

Ami valószínű, hogy például a kivételes képességű, később Sophia of Hanover címet viselő leánygyermeke (magyarosan: Zsófia hannoveri választófejedelemné) nincs a képen, lévén hogy 1630-ban született. Sophia igen fontossá vált az angol történelem szempontjából, hiszen legidősebb fia I. György néven angol király lett, a Hannover-ház megalapítója.