Családjával Budapesten. Forrás: Archivo Sanz-Briz

Ángel Sanz Briz 1944-ben több mint ötezer zsidót mentett meg a biztos haláltól.

Halála negyvenedik évfordulóján, június 11-én több helyszínen is megemlékeztek róla, többek között az izraeli szefárd központban (Centro Sefarad-Israel). A Jad Vasem intézettel közösen szervezett eseményt a járványveszélyre való tekintettel virtuálisan tartották meg. Részt vett rajta a spanyol diplomata több gyermeke, és néhányan azok közül, akik neki köszönhetően menekültek meg.

Ángel Sanz Briz (1910–1980), aki a spanyol nagykövetségen teljesített szolgálatot ügyvivőként, felsőbb utasítás nélkül (jóllehet feletteseit tájékoztatva) döntött úgy, hogy ahány embert csak lehet, megment a haláltáboroktól.

Hozzáállásával követte Miguel Angel de Muguiro példáját, aki az utolsó budapesti spanyol nagykövet volt egy időre. Sanz Briz 1942-ben került Budapestre, Muguiro mellé, akit később azért helyeztek el a magyar fővárosból, mert elérte, hogy 500 gyerek a gázkamra helyett Tangerbe, spanyol területre kerüljön.

Az Esefarad portál kiemeli, hogy Horthy próbált némi távolságot tartani a náciktól, és viszonylag enyhe antiszemita politikát alkalmazott. A helyzet azonban rosszra, majd még rosszabbra fordult: bevonultak a németek, és a „végső megoldásban” való elkötelezettebb részvételt követeltek, majd 1944 októberében Szálasi színrelépett.

Védlevél Ángel Sanz Briz aláírásával. Forrás: Mandadb.hu

Sanz Briz eközben védleveleket (védőútleveleket) adott ki mintegy ötezer zsidónak. Hivatalosan csak a szefárd származásúaknak, egy 1924-es, valójában már nem hatályos jogszabályra hivatkozva, melynek értelmében a szefárdok leszármazottainak jár a spanyol állampolgárság. Védett házakban szállásolta el őket, melyeket erre a célra bérelt a nagykövetség, és amelyek a spanyol külképviselet részeivé váltak. Egyik fő segítőtársa egy olasz kereskedő, Giorgio Perlasca volt; a francóista veterán magát spanyol konzulnak kiadva folytatta zsidómentő tevékenységüket 1944 novembere után is, amikor Sanz Brizt utasították, hogy települjön át Svájcba.

Az utókor sokféleképp fejezte ki feléjük elismerését, tavaly például a madridi városvezetés május 10-ét kijelölte Ángel Sanz Briz-emléknapnak, mégis: egyikük sem tartotta magát soha hősnek azért, amit tett.

 Forrás: Esefarad.com