Szakály Ferenc: Magyar diplomaták, utazók, rabok és renegátok a 16. századi Isztambulban (1983) című írása a bevezető tanulmány a Szigetvári Csöbör Balázs török miniatúrái című fakszimile kötethez. Magáról a feltehetőleg képíró Csöbör Balázsról nem sokat tudunk, viszont számos különleges…

Izsák orvos, „nemzetiségére nézve spanyol, hitét tekintve zsidó” 1472-ben a perzsa uralkodó, Uzun Hasszán/Uzun Haszan („a szálas/hosszú Hasszán”) követeként érkezett Mátyás udvarába. Mátyás királyt, csakúgy, mint a lengyel uralkodót, a moldvai fejedelmet, a velenceieket, a nápolyiakat és a…

Roy Porter a Flesh in the Age of Reason című, magyarul sajnos nem olvasható művében a tőle megszokott gyönyörű, sűrített nyelvezettel ír a felvilágosodás korának testképéről:   A 16–17. század alapvető változásai Európában felerősítették a régóta bujkáló feszültségeket az ember természetét…

A Magyar Zsidó Oklevéltár XII. kötetében (1414-1748) jelent meg 1969-ben Kubinyi András rövid írása Spanyol zsidók a középkori Budán címmel. A sokat ígérő cím alatt csupán egy család sorsáról olvashatunk: a toledói származású Cotta családról. Szerencsés Imre, aki Büchler Sándor hipotézise szerint…

Fotó: Hungaricana Honnan erednek a budai városrészek nevei? Jó részük a dűlőkeresztelőn kapta nevét. Nem, ezt a szót mi sem ismertük a közelmúltig – konkrétan tegnapig. Akkor adott hírt ugyanis az MTI a Központi Statisztikai Hivatal forradalmi összeállításáról, ami kedves figyelmesség volt a…

A londoni Bedlam kórház (Bethlem Royal Hospital) ugyan 1247-es alapítással büszkélkedhet, de eredeti rendeltetésének semmi köze nem volt a tébolyultakhoz: a Betlehemi Szűz Mária Rend rendháza alamizsnagyűjtő központ volt, mely a Szentföldön harcolókat támogatta – és mellettük a szegényeket is…

A 16-17. századi Velencében nem szégyellték  idomaikat a nők; más erkölcsi elvek mentén éltek, mint a kontinens egyéb részein. Az ellenreformációs puritanizmus és szigorúság helyett a velencei nők meglehetős szabadságot élveztek, és a moretta nevű fekete álarc sem azért kellett, hogy elrejtse…

Frans Francken műve: Chamber of Art and Curiosities a flamand barokk csendélet egy speciális válfaját képviseli: egzotikus tájakról származó nippek, karöltve különféle műtárgyakkal. Az egzotikum jelenléte azt kívánta jelezni, hogy a megrendelő világlátott ember, távoli tájakon járt, és mindezt volt…

2011 júniusában kerültek a Világörökségi Listára az i.sz. I-VII. században épült és lakott ókori falvak Szíria északnyugati részén. A mintegy 40 falu maradványai nyolc csoportot alkotnak, s a kései antikvitás és a bizánci kor vidéki életének ékes példái. A különleges épségben fennmaradt ókori…

A 18. századi Angliában jelentősen megnőtt a törvény szerepe, ezzel tudtak valamennyire rendet tartani nagyobb létszámú katonaság, illetve rendőrség nélkül. A bírósági tárgyalás és az akasztófa tekintélyt parancsolt, ezzel mozdította elő a törvény félelmét – írja Roy Porter. A korban erősen megnőtt…