Sokan ismerik az Adio kerida című slágert, ezren előadták már – népszerű többek között a szefárd származású Yasmin Levy verziója. Magáról az izgalmas történetű dalról hamarosan írunk, most a cím helyesírásának mikéntjére igyekszünk magyarázatot adni.
Napjaink egyik legfontosabb szefárd kiadványát, az Aki Yerushalayim című, ma már csak online elérhető lapot 1979-ben alapította a Kol Israel (Radio Israel) judeospanyol (ladino) nyelvű adása, hogy szélesebb körben megismertessék a szefárd kultúrát és történelmet. A papíralapú újságot, a legrégebbi kizárólag ladino nyelvű kiadványt anyagi okok miatt szüntették meg 2017-ben, 37 év után. Még két nyomtatott ladino nyelvű folyóirat maradt, mindkettő Törökországban jelenik meg: a Şalom nevű hetilapnak van ladino rovata, illetve a Şalom 24 oldalas havonta megjelenő magazinja, az El Amanecer teljes egészében ladino nyelvű.
Az Aki Yerushalayim ( = Aquí Jerusalén, Itt Jeruzsálem) talán legnagyobb fegyverténye és vívmánya az volt, hogy kialakított egy standard latin betűs átírást a judeospanyol nyelv lejegyzésére. Korábban héber betűket használtak a nagyjából spanyol nyelvük leírására, annak is a rási írásmódját, kézírásban a Solitreót. Az Aki Yerushalayim szinte általánosan elterjedt írásmódját tudományos körökben gyakran kritizálták és kritizálják, azonban működik, általa sokakhoz eljut a ladino nyelv, és az online felületeken egymásra találó, ladino nyelvű közösségek számára is alkalmas eszköznek bizonyult.
Alapvetően olyan, mintha furcsa helyesírással írt spanyol szöveget olvasnánk, amihez azért nem ártana szótár spanyolul jól értőnek is, mert a szókincs terén vannak eltérések.
Néhány sajátossága:
Nem használ q, w, c betűt (kivéve tulajdonnevekben).
X-et is ritkán, pl. exodus, exilo – de pl. a mai spanyol expulsión-ját ekspulsion-ként írja.
sz hang jelölése: s (nem c vagy z),
k hang jelölése: k (nem c és nem q, mint a modern spanyolban: cuando, querido),
y kizárólag mássalhangzóként: yorar ( = llorar), maniya ( = manilla),
'és' jelentésű kötőszó csakis i.
A néma h-k elmaradnak.
A spanyolban b-nek írt speciális hangot mindig v jelöli, pl. sovre ( = sobre).
Az ny hang ny írásban (nem n tildével) – meglepő könnyítés magyar ajkú olvasóknak.
Az online felületükön 2004-ben tette közzé az Aki Yerushalayim főszerkesztője, Moshe Shaul programadó írását, melyet már eleve a javasolt írásmóddal közöltek. Nagyjából középfokú spanyol nyelvtudással jól olvasható szövegről van szó; a rendhagyó íráskép magyar szem számára még kellemes is, hisz például k-val írja a k hangot, ny-nyel (n + ipszilonnal) az ny hangot.
Moshe Shaul a zűrzavar állapotaként írja le a rási írás elhagyását követő időszakot. A rási héber írástípust a judeospanyol lejegyzésére még Spanyolországban kezdték használni, s nagyjából 1928-ig funkcionált, amikor Törökországban új törvény született, mely mindenkit a latin betűs ábécé használatára kötelezett (kivéve vallási iratok/könyvek esetében).
A Balkánon ez a folyamat korábban kezdődött – nem törvény hatására, hanem önként. A balkáni nemzetállamok születése után az ott élő (szefárd) zsidó közösségek igyekeztek integrálódni. Ennek következtében különböző írásmódokat kezdtek használni a ladino lejegyzésére, mindenhol annak a nyelvnek a szabályai szerint, amelyet legjobban ismertek – ez sokak esetében a török volt, másoknak a francia, olasz, angol, bolgár, és a többi. És mivel sokan több nyelvet is jól ismertek, keverték is ezeket: egy szövegen belül egyes szavakat a török, másokat a francia, stb. írás szabályai szerint írtak.
Hogy ezt a kavarodást megszüntessék, az is fölmerült az Aki Yerushalayim szerkesztőségében, hogy egységesen a török írást választják, hisz azt ismerik legtöbben a szefárdok közül, többségük az Oszmán Birodalom területén élt – és a lap olvasóinak többségét is ők jelentették kezdetben. Ezt az ötletet végül elvetették, a többi olvasóra gondolva; ráadásul a török ábécé olyan speciális betűket is tartalmaz, amelyek akkoriban nehezen voltak elérhetőek a billentyűzeten.
Két alapelvet szögeztek le:
- Hűen követik a judeospanyol fonetikát, különös tekintettel a <j> = /zs/, <dj> = /dzs/, <sh> = /s/ hangokra, melyek a mai spanyol nyelvben nem léteznek.
- Az új írásnak egyszerűnek, könnyen elsajátíthatónak kell lennie, a felnőtt olvasókra is gondolva, akik nem érnek rá különféle kurzusokon szabályokat magolni.
Az Aki Yerushalayim által javasolt írás fonetikus ábécén alapul, minden hangot egy, maximum két betű jelöl.
Ezért használják a k betűt arra a hangra, amelyet a spanyol helyesírás három különböző módon ír: cuando, querido, kiosko.
Ennek a rendszernek az előnyeit és hátrányait sokszor tárgyalták már az elmúlt 20 évben. Elégedetten és ellenkezés nélkül fogadták a balkáni országokból származó szefárd olvasók és nagyszámú spanyol nyelvterületen élő olvasó is. Egyre több újságíró, író és kutató folyamodik ehhez az írásmódhoz.
Ugyanakkor sok kritika éri azért, mert nem igazodik a spanyol helyesírás szabályaihoz; holott az lenne a kritikusok szerint logikus és természetes, mert akkor a spanyol kultúrkörben élő olvasók könnyebben boldogulnának vele. Azonban egyik kritikus sem mutatott fel valódi alternatívát, vagyis praktikus és fonetikai szempontból hű írást. A második szempontnak megfelelne az a sokak által támogatott ábécé, amelyet Iacob M. Hassan dolgozott ki – ezt elfogadni azért nem tudja az Aki Yerushalayim, mert nem használható mindazok számára, akik nem beszélik jól a modern spanyol nyelvet, valamint a diakritikus jelek is megnehezítik használatát.
Az Aki Yerushalayim munkatársai úgy érzik, ez a bonyolultabb rendszer számukra az elnémulást jelentené – most, amikor épp növekvőben van a ladinón írók száma, és az Aki Yerushalayim írásmódja jelenleg az egyetlen, ami ezt lehetővé teszi. Mindamellett nem céljuk a kizárólagosság, és elfogadják, ha valaki előáll egy hasonlóan gyakorlatias, könnyen használható, fonetikailag hű rendszerrel, amely közelebb áll a modern spanyolhoz.
Az egyik spanyol kommentelő arra mutatott rá a kritikák kapcsán: tulajdonképpen miért is kellene a szefárdoknak a spanyol helyesíráshoz alkalmazkodniuk?
„A ladino évszázadokon át a félszigeti spanyoltól függetlenül fejlődött, miért kellene spanyolosítani az írásmódjukat? Nem gyarmatosított már eleget Spanyolország az elmúlt 500 évben? Most még a helyesírásukat is rá kellene erőltetni a szefárdokra és a ladinóra? Lehet, hogy ideje lenne elkezdeni tiszteletet tanúsítani a szefárdok döntései iránt.”
Példa az Aki Yerushalayim írásmódjára:
La revista Aki Yerushalayim fue empesada a publikar en 1979, por la Emision Djudeo-espanyola de Kol Israel (Radio Israel), kon el buto de azer mijor konoser la kultura i el folklor de los sefaradis ansi ke sus istoria i sus estado aktual i tambien para estimular i ayudar a renovar, en la mizura del posible, la kreasion literaria i folklorika en ladino.
Az Aki Yerushalayim számai itt megtalálhatók.
